Beszélgetés egy túzokbarát gazdával

Quote icon

2020. június 26.

Olyan gazdák juthatnak kompenzációs kifizetésekhez európai uniós alapokból, akik önkéntes alapon biztosítják a faj számára fontos élőhelyek fenntartását.

Beszélgetés egy túzokbarát gazdával

A 2014-2020 Országos Vidékfejlesztési Program részét képző 10-es számú rendelkezésben (Agrár-környezetvédelem és klíma) 2018-tól kezdődően helyet kapott egy kifejezetten a túzokot célzó csomag (11. Túzoknak Otis tarda fontos mezőgazdasági területek). Egyes, környezetbarát módon végzett művelési gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére kompenzációs kifizetéseket biztosítanak európai uniós alapokból. Például a gyepek nem gépesített fenntartásáért 269 EUR/ha/év összeghez lehet hozzájutni, míg a szántóterületek legelőkké alakításáért 255 EUR/ha/év jár.

Göndör Imre (47 éves) egyike az első gazdáknak, akik az általuk megművelt illetve birtokolt területeknek egy részén túzokbarát módon gazdálkodnak. Tavaly októberben kollégámmal, Nagy Attilával együtt ültünk le Imrével beszélgetni, többek között arról, hogy milyenek voltak az első év tapasztalatai, mi ösztönözte egyáltalán a programba való belépésre... de természetesen a túzokokról is szó esett.

Képgaléria: Göndör Imre gyepesített szántóterülete nem csak a túzokoknak biztosít táplálékot | Nagyszalonta, Románia.

* * *

Laura: Imre, te mikor hallottál először a túzokról? Vagy mikor láttál először túzokot?

Imre: Egész életemben, egész gyerekkoromban láttam őket.

L: Mármint itt, Szalonta környékén?

I: Igen. De sokkal több volt akkoriban, mert a kommunizmus idején Szalonta 2-3 km-es körzetében nem nagyon művelték a földet, mind legelő volt. Mivel rossz földek voltak, az emberek nem nagyon művelték. Itt rengeteg túzok volt. Tízesével láttuk mindig. Ráadásul bejöttek télen, pláne, amikor ködös idő volt, leszálltak itt, Szalonta mellett, a várostól 1-2 kilométerre már látni lehetett őket.

L: És honnan tudtad akkor, gyerekként, hogy azok túzokok?

I: Mondták az emberek. Az öregek. Rengeteg volt a tanyasi, tőlük tudtuk. Mindenki tudta, hogy hol költenek. Sokkal kevésbé volt intenzív a mezőgazdaság, és nem zavarták őket.

L: Te mikor láttál utoljára túzokot?

I: Ma reggel. Most kaszáljuk a lucernát, és annak során láttam ma reggel tizenegyet.

L: Ismersz olyan szalontait, aki igénybe vette a mostani túzokcsomagot rajtad kívül?

I: Konkrétan ezt, amit én igényeltem, nem, mert nehéz betartani […], és a támogatás összege is elég vékony. Ezek saját földem, másképp nem is fogtam volna bele. Én 90 hektárra igényeltem támogatást, és ha összevonom a túzokos támogatást a területalapú kifizetéssel, hektáronként közel 2000 lejről beszélünk. Ez már nem annyira rossz. De lehetne jobb is. Mert mondom, nem olyan könnyű fenntartani. Most a gyepet, amit tavasszal vetettem el, újra felül kell vetessem. Majd megkérdezem, hogy be tudom-e vetni borsóval, mert tudod [Attila felé fordulva], a meglévő borsóvetésre már rászálltak a túzokok. És akkor vagy 10 hektáron ráhúznék a gyeptelepítésre borsóval. De azt nem tudod lekaszálni, meg betakarítani sem, mert július 1-ig az már beérik [Megj.: a túzokos támogatás egyik feltétele az, hogy betakarítani csak ezután lehet]. De legalább van táplálék számukra, megehetik mindet. Meg is tartottam olyan 2 tonna borsót. […] Nagyon jó dolog a túzokra nézve, hogy nem lehet betakarítani július 1-ig. Utána, már felszabadulnak a területek – learatják a búzát, át tudnak szállni, kisebb a zavarás – de július 1-ig rengeteg munkát végeznek…

Attila: Ez az egyik gond.

I: Én a lucernát július 4-5.-én vágtam le, addig minden nap ott voltak a madarak.

A: És ez számít – legyen néhány fióka, ami megússza. Nem buták a madarak, egyből megjelennek, tudják, mi a jó nekik. Máshol mindenütt zavarják őket, ott nálad viszont nyugalom van, így odamennek. Főleg, ha elég magas a növényzet. Költeni is odamennek majd. Így lehet védelmet nyújtani. Nem tudom, ha mondtam-e – egy spanyol kutatási eredmény szerint ugyan átlagosan 10 évet él egy tyúk, de Spanyolországban átlagban csupán 1,4 fiókát tudnak sikeresen felnevelni. Persze van olyan egyed, amelyik akár ötöt is, de van 4 másik, amelyik egész életében egyet sem, mert mindig besül. […] Ezért muszáj itt megfogni őket – az a néhány, madár, amelyik fészkel, olyan helyen fészkeljen, mint nálad, ahol nem zavarják, és nem takarítanak be idő előtt.

L: Imre, téged mi motivált arra, hogy ezt a támogatást igényeld?

I: Én szeretem ezt a madarat, de komolyan. Büszke is vagyok, megmondom őszintén, itt Szalontán bármilyen időpontban tudok neked túzokot mutatni, más nem nagyon tud. Ez az egyik motiváció. A másik pedig az, hogy az a föld tényleg nem annyira jó. Ha itt lenne bent a városban, ahol a juhokat tartom, onnan termelem meg az ennivalójukat, nem tudnám betartani – mert annyival jobb a föld, mint ott kint, hogy sokkal több profitot hoz, mint az a 250 EUR, amit adnak túzokos támogatás címén. Ráadásul a nagy hátrány az, hogy senki nem tudja megmondani neked, mi lesz öt év múlva. Tegyük fel, átírom legelőnek, és akkor mi lesz öt év múlva?! Mert ha nem lesz a támogatás, akármennyire is szeretem a túzokokat, nem tudom majd gyepként fenntartani.

L: Milyen területeid vannak? Milyen nagyok?

I: Amit művelek? Ez a legnagyobb [90 ha], utána vannak ilyen 40-50 hektáros parcellák. 650 hektárt művelek összesen.

A: Ebből egy része az övé és egy része bérelt.

I: Igen. 350 ha a miénk – az enyém és az apámé, és további 300 ha-t bérlünk. Én abban reménykedek, hogy egyszer felébrednek, és anyagilag vonzóbb lesz ez a csomag és jobban fognak motiválni. Ha azt a további 38 hektárt be tudjuk tenni a túzok programba, ott rengeteg túzok lesz. Mert ott nem tudod zavarni. Ott 700 méter széles a parcella és 1,8 km hosszú.

I: Mondom, a múlt rendszerben is mindig ott voltak a határ szélén. De ott is, ahol van a 100 ha legelőm [A: Marciháza], ott egyben van 20-30-40 ha és ugyanazt vetek az egészbe. Csak ott is fel lett törve a gyep, mert rossz legelő volt. Ceaușescu idejében ott rizstelepek voltak, és azokat nagyon szeretik, mert azok körbe vannak véve kisebb árkokkal és elzsombékosodott a föld – a víz visszatartása miatt –, így a nagy zsombékokba úgy el tud bújni, hogy nem veszed észre soha. Májusban, a párválasztási időszakban, lehet hallani ahogy „ugatnak” a kakasok, és így jötten rá, hogy ott vannak, másképp lehetetlen észrevenni őket.

Nagyszalonta, Románia: Gyepek és szántóterületek a román-magyar határ környékén (1963-2019).
És érdekességként, az 1963-as térképen látszanak a rizstelepek (baloldalt).

L: A csomagot a tavaly igényelted először?

I: Igen. A tavaly kérvényeztem. Nem is gondoltam, hogy a túzokoknak adnak ilyen támogatást. Mindig, amikor bementem, kérdeztem a túzokok felől. Erre mondta a mezőgazdász, ha mutatok neki túzokot, ad 500 eurót. Hát mondom: „Gyere ki!” Egy szombati nap volt. Kimentünk. Aztán pont ott voltak. Le is vannak fényképezve. Addig nem hitte.

* * *

Az APIA (Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség) nyilvántartása szerint 2018-2019 között országos szinten hat Bihar megyei gazda részesült kompenzáló kifizetésben a 11. sz. Túzokos csomag keretében, ezek közül: egy személy Cséffa községben (Cefa) 4,52 ha-ra, egy személy Nagyszalonta Megyei Jogú városban 53,1 ha-ra, és a többi személy Keményfok községben (Avram Iancu) 108,97 ha-ra igényelt túzokos támogatást.

***

A támogatásra jogosult területek jegyzéke

Megye

Területi és közig. egys.

2018-2020
PP

2018-2020
TA

Bihor

Avram Iancu

P32

P11

Bihor

Cséffa

P32

P11

Bihor

Illye

P32

P11

Bihor

Madarász

P32

P11

Bihor

Nagyszalonta

P32

P11

Bihor

Oláhszentmiklós

P32

P11

Timiș

Óbéb

P11

P11

Timiș

Nagykomlós

P32

P11

Timiș

Óbesenyő

P11

P11

Timiș

Nagyszentmiklós

P32

P11

Timiș

Máriafölde

P32

P11

Timiș

Valkány

P11

P11

  • Rövidítések: PP: állandó gyepterületek (legelőként és/vagy kaszálóként), TA: szántóterület, P32: kék vércsés csomag, P11: túzokos csomag.
  • Forrás: APIA, www.apia.org.ro, Tájékoztató anyagok – 2020. év.

  • Szerkeztette: Laura Turdean (Milvus Csoport) 
  • Fotók és térképek: Nagy Attila (Milvus Csoport)