Túzok - faj adatlap (2) [dürgés, szaporodás, utódnevelés]

Szaporodás

A kakasoknak hagyományos dürgőhelyeik vannak, ezeken belül jelölik ki az egyedi territóriumukat, amit leknek neveznek. A lekek kijelölése úgy történik, hogy a kakasok gyakori körülrepüléssel jelölik a “tánchelyüket”. Ez akár már február végén is megtörténhet. Minden kakasnak saját helye van, új egyed érkezése vagy az ivaréretté vált fiatal kakasok megjelenése okozhat kisebb konfliktusokat. A hímek négy-öt, a tojók három-négy éves korukban válnak ivaréretté.

A dürgés során a kakas olyan testhelyzetet vesz fel, amelynek hatására valamennyi fehér tolla a test felületére kerül, s ennek révén kilométerekről láthatóvá és tyúkok számára vonzóvá válik. A póz kialakítása 5-6 másodperc alatt történik meg, majd közel fél percig marad ebben a pozícióban. Ezalatt a kakas illegeti magát, táncol (nyolcad fordulatokat tesz, majd egyet-egyet lépked). Ezt két-három perc szünet követi, ezután veszi fel újra ezt a pózt. Erre a szünetre azért van szükség, mert a légzacskóban lévő közel 10 liter levegőt ennyi idő alatt tudja kiüríteni.

A tyúkok a számukra legvonzóbb kakast választják ki, és felkeresik a lekben. A kakas ilyenkor szárnyát lebegtetve körbejárja a tyúkot és ha az hajlandó vele párosodni, akkor leül a kakas elé és megtörténik a párzás. Ezt követően a kakas folytatja a dürgést újabb tyúkokra várva. Az erősebb kakasok több tyúkkal párzanak, a gyengébbeknek kevesebb vagy akár csak egy jut, de az is előfordulhat, hogy tyúk nélkül maradnak.

A dürgésnek jellegzetes lépései vannak:

• a kakas összezárt farkát a hátára fekteti – ezáltal fehér alsó farkfedői kerülnek felszínre – és torokzacskóját kissé felfújja,

• teljesen felfújja a torokzacskót és leengedi szárnyait. A nyakfelfújással feje egyre hátrébb kerül, bajusztollai az égre merednek,

• a Z alakban lelógatott szárny alsó karja hátrafeszül, így a fehér könyöktollak bokrétaként kinyílnak, a kis és közepes szárnytollak előrecsapódnak, eltakarva a barna tollakat.

A túzoknál nem lehet igazi párkapcsolatról, de még háremről sem beszélni, a tyúkok több kakassal is párosodhatnak, a domináns kakasok pedig több tyúkkal.

Ebben az időszakban az ivarérés előtt álló kakasok is készülnek a „felnőtt korra” és gyakorolják a dürgést. Ezt eleinte még egyáltalán nem élesben végzi, de feltétlenül szükséges ahhoz, hogy testük elérje a dürgéshez szükséges adottságokat. Ilyenkor a torokzacskó és a nyak bőre még nem elég rugalmas ahhoz, hogy fel tudja fújni, a szárnyait sem képes teljesen kifordítani. A dürgésben is gyakorlat teszi a mestert, ezért a fiatal kakasok is szorgalmasan gyakorolnak, sőt előfordul az is, hogy az éppen párosodó öregekhez mennek és kíváncsian figyelik az „eseményt”.

Utódnevelés

A párzás után a tyúk elhagyja a leket. A kakasok a párzási időszak után a lek határán vagy néhány kilométeres körzetében foglalnak maguknak territóriumot. A tyúkok a lektől távolabb vagy a kakas territóriumán belül csoportosan fészkelnek. Vannak tyúkok, akiknek konkrét, állandó fészkelőhelye van.

A kakasok igyekeznek a tyúkok közelében maradni arra az esetre, ha meghiúsulna a költés. Ilyenkor újra párosodnak a tyúkkal. Évente egyszer költenek, de ha valami miatt tönkremegy a fészek, akkor újabb fészekalj lerakása történik, amit sarjúfészeknek nevezünk. Ekkor csak egyetlen tojásuk van.

A fészek helye legtöbbször gyepen, parlagon vagy lucernásban van, de valamilyen szalmás gabona táblában is lehet. A hely kiválasztásában a vegetáció magassága a meghatározó a tyúkok számára, fontos számukra a megfelelő magasságú takarás. A fészek egy 30-40 cm átmérőjű, földbe kapart, egyszerű talajmélyedés. Az átlagosan két (1-3) tojást a csupasz mélyedésbe rakják. Az agrár élőhelyeken a fészekaljak átlagos mérete nagyobb, mint a természetesen helyen fészkelőké, valószínűleg a jobb táplálékellátottság miatt. A tojások olívzöld színűek, barna foltokkal. Ez a szín lehetővé teszi, hogy a tojások jól beleolvadjanak a környezetbe. Előfordulhatnak égszínkék tojások is. Ezek a tyúk első terméketlen ún. szűztojásai vagy egyszerűen csak festékhiányos termékeny tojások. A tyúk akkor kezdi meg a 24-26 napig tartó kotlást, amikor az összes tojást lerakta. A kotlás alatt a tyúk a fészek néhány tíz, esetleg száz méteres körzetében keres táplálékot. A fiókák fészekhagyóak, ami azt jelenti, hogy nagyon fejletten (vannak tollaik, tudnak mozogni) kelnek ki a tojásból és néhány óra elteltével már tipegve követik anyjukat.

Kéthetes korukig az anyjuk eteti őket, utána már önállóan táplálkoznak, de többnyire a fészek közelében maradnak. A fiókák 7-8 hetes korukban már tudnak repülni, de a család az őszi csapatba állásig együtt mozog. A legújabb telemetriás eredmények azt sejtetik, hogy a már nagy, jó ideje röpképes fiókák is legszívesebben csak gyalogolnak, ráadásul egészen kis területen, és csak akkor repülnek, ha rákényszerülnek. A csibék közel fele azonban ezt a periódust már nem éli meg. Ez a jelenség csak részben tudható be a természetes ellenségek predációjának, főként az intenzív, gépesített mezőgazdasági munkavégzés (aratás, gépi kaszálás) következménye.

Ősszel, az egy területen költő tyúkok a fiatal madarakkal közösen táplálkoznak és mozognak. A felnőtt kakasok egy külön csapatot alkotnak. A két csapat sokszor egymáshoz közel, de elkülönülten táplálkozik, bár kemény telek esetén előfordulhat, hogy összeállnak.

---

• A szöveg a „Titokzatos túzok” kiadvány része, amely itt olvasható el.
• Szerzők: Kelemen Katalin, Nagy Attila és Papp Judith (Milvus Csoport). 
• Fotók: Motkó Béla