A határon átnyúló, köz- és magánszféra közötti partnerségen alapuló projektünknek köszönhetően a Bihar megyei Kölesér árterében, így a környék egy mocsaras vízfolyásában kialakult Nádas-tó eutrofizálódó mocsara mostanra sok faj számára igazi oázissá vált.
Túzok - faj adatlap (3) [veszélyeztető tényezők, védelmi lehetőségek]
2018. május 1.
Az elektromos légvezetékekkel való ütközés az egyik legjelentősebb mortalitási tényező a túzokokra nézve.
Túzokot veszélyeztető tényezők
- Mint a legtöbb fajt, a túzokot is elsősorban az élőhelyvesztés veszélyezteti. Eredeti élőhelye gyepeken volt, szerencséjére tudott alkalmazkodni a kultúrnövényekhez. De a számára alkalmas vetésszerkezet hiányában nem tud megélni a területen.
- Az élőhelyeinek területének csökkenését csak tovább tetézi, hogy a megmaradó, összefüggő területek egyre kisebbek (fragmentáció), így már nem tudnak egy életképes populációt eltartani. A gerinctelenek (főleg a rovarok) számának csökkenése. A rovartáplálék hiánya a felnőtt egyedek számára is hátrányos, de a fiókák számára végzetes. Ez a hiány elsősorban a vegyszerezés számlájára írható.
- A különböző típusú zavarás. Ilyenek lehetnek például a különböző mezőgazdasági munkálatok, terepmotorozás, quadozás vagy csupán az emberi jelenlét. Különösen a szaporodási és fészkelési időszakban érzékenyek rá. A dürgés megzavarása esetén akár elmaradhat a párzás és a tyúk terméketlen tojásokat rak le. A kotláskor történt zavaráskor pedig a tyúkok elhagyhatják a fészket. Sok esetben egyáltalán nem merészkednek vissza, vagy ha vissza is mennek, de sok ideig voltak távol, akkor kihűlnek a tojások, amiből már nem fognak fiókák kikelni.
- A fészek megsemmisítése, a tojások begyűjtése vagy a fiókák elpusztítása. A tojások begyűjtése már többnyire „kiment a divatból” és a fészekaljakat vagy fiókákat sem szándékosan pusztítják. Főként a gépesített mezőgazdasági tevékenységek okozzák ezeket, elsősorban aratáskor, permetezéskor illetve gépi kaszáláskor (pl. lucerna), amikor a fiókák még röpképtelenek.
- Sok madár pusztul el, amikor nekirepül az elektromos légvezetékeknek. A közép illetve nagyfeszültségű vezetékek jelentik a legnagyobb veszélyt a nagytestű madarak számára, így a túzokra is.
Sajnos ma már elmondhatjuk, hogy az eredetileg természetes predáció is veszélyezteti, ami antropogén hatások következtében aránytalanul megerősödött. Ennek oka, hogy a túzok egyik ragadozójának, a rókának a populációját természetes körülmények között a farkas és a sakál szabályozza, amelyek viszont kipusztultak (farkas) vagy elenyésző számban vannak jelen (sakál), így nem tudják ellátni feladatukat. A rókák számát csökkenthetné még a veszettség okozta elhullás, de ezt a repülőről szórt gyógyszerek kiiktatják
Védelmi lehetőségek
A túzok védelme érdekében több nemzetközi akcióterv is született, sok nemzetközi egyezmény tűzi ki céljául védelmét. A nemzetközi egyezményeket aláíró országok közül legtöbben országos fajvédelmi tervet is kidolgoztak, amelynek köszönhetően konkrét fajvédelmi tevékenységek is kivitelezésre kerülnek. Romániában még gyerekcipőben jár a túzok védelme, ugyan 2017-ben történt egy intézkedés, amely kimondottan a túzok védelmét szolgálja, túzokvédelmi agrárkörnyezetvédelmi támogatás lépett életbe. A vándorló, vadon élő állatfajok védelmével foglalkozó Bonni Egyezmény keretében létrejött egy memorandum a túzok közép-kelet európai állományának védelmére (Memorandum of Understanding on the Conservation and Management of the Middle-European population of Great Bustard). Ezt az egyezményt Románia is aláírta 2000 novemberében a jordániai Ammanban, az IUCN világkonferenciáján.
-
A következő intézkedések segíthetnék a túzok védelmét:
-
Legfontosabb a túzok élőhelyeinek védelme (élőhelyek megőrzése, fragmentáció kiküszöbölése)
-
A költő és dürgőhelyek zavartalanságának biztosítása
-
Az elektromos légvezetékeket földkábelre kell lecserélni, vagy megfelelően láthatóvá tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a nekirepülés okozta pusztulást
-
A tájhasználókat megfelelő támogatásokkal érdekeltté kell tenni abban, hogy természetbarát módon gazdálkodjanak:
▷▷ Élőhelyein körültekintően kell megválasztani a vetésszerkezetet. Megfelelő lehet pl. a jelenlegi támogatási rendszerben is szereplő arány: legalább 20% kalászos gabona, min. 40% évelő kultúra (lucerna, lóhere, hüvelyes takarmány keveréke évelő fűfélékkel), min. 10% repce
▷▷ A gépi munkálatok idejét szabályozni kell, hogy a kotlás alatt és a fiókák röpképtelensége idején ne veszélyeztessék a sikeres költést
▷▷ Amennyiben a mezőgazdasági munkák elvégzése során fészkek kerülnek elő, a fészkek környékén védőzónát szükséges kijelölni
▷▷ Repce ültetésével biztosítani kell a téli táplálékot a madaraknak. Ha rendelkezésre áll a téli táplálék, akkor kisebb eséllyel vonulnak el, és megelőzhető a vonulással sokszor együtt járó elhullás
▷▷ A vegyszermentes termelés biztosíthatja, hogy rendelkezésre álljon rovartáplálék, amely a fiókák felneveléséhez elengedhetetlen, de kifejlett egyedek számára is nagyon fontos a vegetációs periódusban
▷▷ Rossz minőségű szántókat érdemes gyeppé alakítani, mivel ezek nem művelhetőek gazdaságosan. A gyepek arányának javításával növekedik a túzok számára fontos élőhelyek területe.
- A szöveg a „Titokzatos túzok” kiadvány része, amely itt olvasható el.
- Szerzők: Kelemen Katalin, Nagy Attila és Papp Judith (Milvus Csoport).