Túzok kalendárium. Hogyan befolyásolja a tél a túzokok viselkedését? [1. rész]

Menekülnek-e a túzokok a hó elől?

Német kutatók arra jutottak, hogy elsősorban a hosszan tartó, vastag hótakaró az, ami kiválthatja a túzokok elvonulását. Két németországi túzokállományról felvett adatsort is megvizsgáltak, és arra jutottak, hogy akkor alakultak ki vonulást kiváltó körülmények, amikor a hótakaró legalább 5 cm vastag volt, és ez ki is tartott legalább 21, illetve 28 napig.

A vastag hótakaró megnehezíti azt, hogy a madarak táplálékhoz jussanak, ugyanis nem képesek önmaguk kikaparni a hó alól legjellemzőbb téli táplálékukat, a repceleveleket. Ugyanakkor a téli csapadék negatívan befolyásolja mind a hőháztartásukat, mind a repülési képességüket. Éjszaka, amikor a madarak mozdulatlanul álldogálnak, a rájuk olvadó hólé átnedvesítheti a tollazatukat, és így hőt veszítenek. A túzokok, a madárfajok nagyrészétől eltérően, nem rendelkeznek farkcsík miriggyel, ami biztosítaná számukra a vízhatlan tollazatot.

Azt is megállapították, hogy négyszer annyi túzok tojó viselkedett fakultatív vonulóként (azok a madarak, amelyek csak akkor vonulnak el, amikor a körülmények nem megfelelőek az áttelelésre), mint túzok kakas. A tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy a túzokok esetében végső soron a felborult energiaegyensúly a fakultatív vonulást kiváltó elsődleges ok, és a vonulás tulajdonképpen egyfajta menekülési viselkedés.

De mi történik vajon biokémiai szinten?

Egy kínai kutatás szerint, amelyben a túzok ázsiai alfaját (Otis tarda dybowskii) tanulmányozták, a havazást szélsőséges időjárási körülményként élik meg a túzokok, és ez stresszfaktorként hat rájuk. Hanem miképpen lehet a túzokok stressz szintjét lemérni? Két év során összesen 239 olyan hullaték (fekália) mintát vizsgáltak meg, amelyeket különböző, vékony, illetve vastag hótakaró által dominált években gyűjtöttek be.

A kínai szakemberek azt találták, hogy havazás után mindkét esetben nőtt a madarakban a kortikoszteron (CORT) szint. Ez egy olyan hormon, amelynek szerepe van az energia egyensúly fenntartásában, a szervezet immunrendszerének működésében és bekapcsolja az önvédelmi reakciókat.

Ami az immunrendszert illeti, az immunoglobulin A (IgA) antitest szintje magas volt havazás után az alacsony hóvastagság jellemezte években, ugyanakkor alacsony volt a vastag hótakaróval járó telek során. Így hát a kemény telek nem csak magas stressz faktorral járnak, hanem amennyiben kitart a cudar idő, a túzokok immunrendszere is gyengül.

Hol telelnek a kárpát-medencei túzokok?

A túzok világállományát 44.000-57.000 egyedre teszik, a közép-európai populáció nagyrésze pedig Magyarországon él. A Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei szerint a magyarországi túzokok állandó fajként viselkednek az enyhe, illetve szokványos telek idején, amikor legfeljebb 50-150 km-es, kelet-nyugat irányú elmozdulásokat produkálnak.

Az elmúlt 16 év során az itteni túzokok nem vonultak el messzebbre, például Dél Európába, ami az utóbbi periódusban tapasztalt enyhébb telek mellett az olyan, a túzokok téli túléléshez szükséges védelmi tevékenységeknek is köszönhető, mint amilyen a táplálékforrások biztosítása és a vastag hótakaró lokális eltávolítása.

A túzokokra jellemző vonás, hogy télen a madarak csapatokba verődnek, külön a kakasok, külön a tyúkok illetve fiatal egyedek. Ez a jellemzőjük lehetővé teszi, hogy télen viszonylag könnyen meg lehessen őket találni és számolni. Az idei téli kárpát-medencei szinkronfelmérés során összesen 2200 túzokot számoltak a megfigyelők, ebből 37 példányt a Bihar megyei Nagyszalonta határában.

• Szöveg: Nagy Attila, Laura Turdean (Milvus Csoport)
• Képanyag: Nagy Attila (Milvus Csoport)

Irodalomjegyzék:

• Liu, G., Hu, X., Kessler, A. E., Gong, M., Wang, Y., Li, H., Dong, Y., Yang, Y., Li, L. (2018) Snow cover and snowfall impact corticosterone and immunoglobulin A levels in a threatened steppe bird. General and Comparative Endocrinology 261: 174-178.
• Miklós, L., Bankovics, A. (2013) Guidelines on measures to secure the successful wintering of great bustard populations in Middle-Europe. Third Meeting of the Signatories of the Memorandum of Understanding (MoU) on the Conservation and Management of the Middle-European Population of the Great Bustard.
• Streich, W. J., Litzbarski, H., Ludwig, B., Ludwig, S. (2006) What triggers facultative winter migration of Great Bustard (Otis tarda) in Central Europe? European Journal of Wildlife Research 52: 48–53.