A határon átnyúló, köz- és magánszféra közötti partnerségen alapuló projektünknek köszönhetően a Bihar megyei Kölesér árterében, így a környék egy mocsaras vízfolyásában kialakult Nádas-tó eutrofizálódó mocsara mostanra sok faj számára igazi oázissá vált.
1. útvonal: A túzok birodalmában
Az útvonal mentén megtekinthetjük a túzok jellegzetes táplálkozó-, dürgő- és fészkelőhelyeit.
Távolság: | 6.6 km |
Időtartam: | (csak oda): kb. 2 óra 10 perc (gyalogosan) / 1 óra 10 perc (kerékpárral) |
Közlekedés módja: | gyalogos, kerékpáros |
Kiindulópont: | a Túzokfészek látogatóközpont |
Via: | a megfigyelőtorony (érintésével) |
Érkezési hely: | földkábel kapcsolóoszlop |
Track letöltés: | 1. útvonal [kmz] 1. útvonal [gpx] 1. + 2. útvonalak [gpx] 1. + 2. útvonalak [kmz] |
A túraútvonal egy elektromos középfeszültségű vezetéksor kapcsolóoszlopához vezet, ahol egy több mint 6 km-es szakaszon sikerült a légvezetéket földkábellel kiváltani, megakadályozva ezzel a túzokok elektromos légvezetékekkel való ütközését, amely végzetes lehet számukra.
Úticélok és látnivalók:
- >> A túzok Romániában: a sztyepp ikonikus madarából lett szalontai jelkép
- >> Táplálkozó, dürgő és fészkelőhelyek
- >> Veszélyeztető tényezők, védelmi lehetőségek
A túzok (Otis tarda) a legnagyobb röpképes madár Európában. Világszinten sebezhető és országos szinten kritikusan veszélyeztetett fajként egyik utolsó mentsvárukat őrizték meg Nagyszalontán a sztyepp eme ikonikus madarai. Állománya a XX. század során rendkívüli hanyatlást szenvedett, főként egykori természetes élőhelye, az eurázsiai sztyeppek fragmentálódása miatt. Az 1950-es évek közepére a túzok Európa több régiójából kipusztult, ez történt Romániában is, ahol az államosítást követően a gyepeket (természetes élőhelyeit) feltörték és szántókká alakították át. A mezőgazdaság gépesítése, a vadászat és az orvvadászat is hozzájárult az állománycsökkenéshez.
Tudtátok-e? 2022 augusztus 11.-én a Hivatalos Közlönyben megjelent „azon (madár)fajok listája, melyek védelmi szempontból kiemelten fontosak és amelyekért az ország különösképpen felelős”. Ez Románia első úgynevezett madaras „Vörös Listája”. A túzok világszinten veszélyeztetett, és a VU (sérülékeny) kategóriába tartozik, míg Romániában prioritás fajnak számít, és a CR (kritikusan veszélyeztetett) kategóriába került.
A túzoknál hangsúlyos az ivari dimorfizmus – a hím nagyobb a tojónál, a dürgés (jellegzetes udvarlási szertartás) időszakában bajusztollakat növeszt csőre mindkét oldalán, és ilyenkor vörhenyes gallérja van. A tojó gyepeken, repce- és gabonaföldeken költ. Csak ő gondozza a fiókákat, amelyek életük első heteiben nagyon sérülékenyek, különösképpen a gépesített mezőgazdasági munkák miatt.
A „Milvus Csoport” Egyesület 2007-től kezdődő terepi megfigyelései alapján bebizonyosodott, hogy Nagyszalonta pusztáit is lakja az a, körülbelül 40-50 példányt számláló határon átnyúló túzokpopuláció, melynek élőhelyét a Magyarországgal közös országhatár mindkét oldalán fekvő területek alkotják. (Itt látható egy >> időbeli visszatekintés, a túzok helyzetéről a mai Románia területén)
Borító kép: Túzokok Nagyszalontán. | © Kókay Szabolcs
Útvonalak térképe a nagyszalontai túzokok birodalmában | Copyright © Milvus Transilvania Vest Egyesület, 2023. Minden jog fenntartva.
Adatok forrása: Google © 2023 CNES / Airbus | © Maxar Technologies | © Airbus
Minden adatot gondosan vittünk be, de nem állítjuk, és nem tudjuk garantálni, hogy azok hiánytalanok. A térkép méretaránya nem tette lehetővé, hogy minden utat, tereptárgyat és látnivalót grafikusan ábrázoljunk.